Harry
Aliet Niall letette a színfalak mögötti kanapéra. Tárcsáztam a mentőket, addig Liam megérkezett egy másik lánnyal, gondolom Alie barátnője. Nem tudtuk mi baja lehet Alienek.. Jó, mondjuk látszódott rajta már a színpadon is, hogy nincs valami jól, de.....
- Mi baja lehet??!! Mi csináltunk valamit rosszul?? - Niall tökre kiakadt. Kicsit furcsállottam a kitörését, mert nem is ismeri a lányt, viszont az is igaz, hogy Niall javasolta hogy hívjuk fel őt a színpadra..Lehet, megtetszett neki.. Ki tudja?
- Niall nyugodj meg semmi baj nem lesz! - nyugtatta őt Liam. Niall mint egy gyerek, ráborult Liam vállára. Eközben Alie barátnője(később megtudtam, Melodynak hívják) letérdelt Alie mellé és elkezdett hozzá beszélni, hátha meghallja. Mindenfélét összehordott neki, csupa badarságot. Leguggoltam mellé és elkezdtem simogatni a hátát. Rám nézett, és én felismertem arcán a meglepődöttséget, viszont szeme tele volt aggodalommal.
- Mi lesz, ha valami komolyabb baja van? Mit fogok akkor csinálni? - most már sírt. Magamhoz öleltem. Nem tudom mi ütött belém, de egyszerűen nem tudtam elviselni, hogy sírni látom. Elvarázsolt. Igen, ez a legjobb szó. Melody még szorosabban hozzám bújt. Arcát belefúrta vállamba, én pedig már ekkor tudtam, hogy nem leszek képes többé elengedni...
- Engedjenek oda, kérem! - a hang irányába fordultam és megláttam az orvost. - Kérem, álljon arrébb! - ez szerintem nekem szólt. Felsegítettem Melodyt és leültettem egy székre, majd elé guggoltam.
- Hé! Semmi baj nem lesz, kérlek, nyugodj meg!
- De..a barátnőm. Mi lesz, ha elvesztem??
- Nem fogod! Megígérem! - aztán rájöttem, hogy ezt én nem tudom megszabni.. De, most már megígértem..
- Biztos? - kérdezte félve. Elmosolyodtam és bólintottam.
- Gyere, menjünk ki a mosdóba. Szedd rendbe magad! - felsegítettem a székről, megfogtam a kezét, aztán a mosdó irányába vezettem. Bement, én pedig türelmesen vártam rá. Egyszer csak Lou jelent meg, egy sráccal az oldalán.
- Harry, ő itt Melody bátyja - mutatta be. Biccentettünk egymásnak, aztán mondtam neki, hogy Melody a mosdóban van.
- Oké, megvárom - jelentette ki.
Melody kijött a mosdóból, szemén még látszott ugyan, hogy sírt, de már nem volt maszatos az arca a smink és a könny keveredése miatt. (ez fura lett..) Mikor észrevette bátyját, a nyakába ugrott és megint elkezdett sírni. Magamhoz akartam ölelni! Vigasztalni, simogatni a hátát, hogy nyugodjon meg. Arra vágytam, hogy megint a karjaimban legyen. De a bátyja most elvette az eddig betöltött szerepem. Félre ne értsétek, nem akarom ezért a halál poklára küldeni, és persze örülök, hogy Melody tud kire támaszkodni, csak jobban örültem volna, ha az a valaki inkább én vagyok..ennyi.
- Oké, akkor szerintem mi menjünk vissza a többiekhez, Hazz. Hagyjuk most őket... - mondta nekem Tommo.
- Oké, Melody, ha bármi baj van, szólj, oké? - bólintott. Kicsit frusztrált, hogy ezt a bátyja előtt vagyok kénytelen elmondani Neki, de nem hívhattam félre!
Tommoval elindultunk vissza.
- Tetszik? - kérdezte hirtelen.
- Mi? - kérdezte bambán.
- Nem mi, hanem Ki! Melody, ki más...
- Jahh... Nem. Biztos van barátja és különben se jönnek be az ilyen lány...
- Harold! Ne hazudj... - szakított félbe.
- Én nem....ahhjj..oké. Igen, nagyon tetszik. Azt akarom, hogy megint a karjaimban legyen! De úgyse lehet, nemdebár? Ő a 'lányunk'. És nem hiszem, hogy....
- Harry? Miért bonyolítod túl a dolgokat?? - már épp válaszolni akartam, de megérkeztünk..
- Engedjenek oda, kérem! - a hang irányába fordultam és megláttam az orvost. - Kérem, álljon arrébb! - ez szerintem nekem szólt. Felsegítettem Melodyt és leültettem egy székre, majd elé guggoltam.
- Hé! Semmi baj nem lesz, kérlek, nyugodj meg!
- De..a barátnőm. Mi lesz, ha elvesztem??
- Nem fogod! Megígérem! - aztán rájöttem, hogy ezt én nem tudom megszabni.. De, most már megígértem..
- Biztos? - kérdezte félve. Elmosolyodtam és bólintottam.
- Gyere, menjünk ki a mosdóba. Szedd rendbe magad! - felsegítettem a székről, megfogtam a kezét, aztán a mosdó irányába vezettem. Bement, én pedig türelmesen vártam rá. Egyszer csak Lou jelent meg, egy sráccal az oldalán.
- Harry, ő itt Melody bátyja - mutatta be. Biccentettünk egymásnak, aztán mondtam neki, hogy Melody a mosdóban van.
- Oké, megvárom - jelentette ki.
Melody kijött a mosdóból, szemén még látszott ugyan, hogy sírt, de már nem volt maszatos az arca a smink és a könny keveredése miatt. (ez fura lett..) Mikor észrevette bátyját, a nyakába ugrott és megint elkezdett sírni. Magamhoz akartam ölelni! Vigasztalni, simogatni a hátát, hogy nyugodjon meg. Arra vágytam, hogy megint a karjaimban legyen. De a bátyja most elvette az eddig betöltött szerepem. Félre ne értsétek, nem akarom ezért a halál poklára küldeni, és persze örülök, hogy Melody tud kire támaszkodni, csak jobban örültem volna, ha az a valaki inkább én vagyok..ennyi.
- Oké, akkor szerintem mi menjünk vissza a többiekhez, Hazz. Hagyjuk most őket... - mondta nekem Tommo.
- Oké, Melody, ha bármi baj van, szólj, oké? - bólintott. Kicsit frusztrált, hogy ezt a bátyja előtt vagyok kénytelen elmondani Neki, de nem hívhattam félre!
Tommoval elindultunk vissza.
- Tetszik? - kérdezte hirtelen.
- Mi? - kérdezte bambán.
- Nem mi, hanem Ki! Melody, ki más...
- Jahh... Nem. Biztos van barátja és különben se jönnek be az ilyen lány...
- Harold! Ne hazudj... - szakított félbe.
- Én nem....ahhjj..oké. Igen, nagyon tetszik. Azt akarom, hogy megint a karjaimban legyen! De úgyse lehet, nemdebár? Ő a 'lányunk'. És nem hiszem, hogy....
- Harry? Miért bonyolítod túl a dolgokat?? - már épp válaszolni akartam, de megérkeztünk..
Alison
Egy reflektor lámpáját láttam, aztán már csak sötétséget. Eleinte hallottam magam körül hangokat, de ez lassan elmúlt.
Egy kisebb szobában ébredtem fel, és mikor körbenéztem megpillantottam egy idegen férfit aki az ágy mellett ült amin feküdtem. Olvasott valamit éppen. Megpróbáltam felülni. Nehezen, nyögések közepette, de sikerült. Erre az idegen is felfigyelt.
-Helló Angus Vincent vagyok.-mosolygott.-Tudod mi történt veled?-megráztam a fejem. Tényleg nem emlékeztem semmire, csak a reflektor fényére a koncerten.- Röviden. Összeestél a színpadon. De egy pillanat lenne pár látogatód.-kiment a szobából és nyolc emberrel tért vissza.
-Ó Istenem, azt hittem , hogy valami nagy baj lesz.-ugrott a nyakamba Mel.
-Jójójó kicsit óvatosabban.-mosolyogtam.
-Bocsánat és jól vagy?-bólintottam, majd feltápászkodtam az ágyról és szemügyre vettem a többieket. Joseph volt itt Paul és a... fiúk?
-Ti mit kerestek itt?-értetlenkedtem.
-Hahó ha valaki egy szám közepén elájul, azt nem szoktuk csak úgy faképnél hagyni.-mosolygott Louis.
-És különben is a backstage-ünkben vagy.-szólt hozzá Zayn.
-Oké ezt értem, de én úgy értettem, miért nem folytattátok a koncertet?
-Nekem elment a kedvem az egésztől, mert rossz érzésem volt veled kapcsolatban.-hangzott Niall válasza. Nem értettem miért érzi magát rosszul miattam.
-Nélküle pedig már nem lett volna ugyan olyan.-mondták a többiek kórusban.
-Így lefújtuk a koncertet.
-És a rajongók?
-Reménykedünk benne, hogy majd megértik.-válaszolt Niall, majd közelebb lépett hozzám, a vállamra tette kezét.-De te jól vagy?-aggodalmat véltem felfedezni a szemében. Őszintén szólva, csak most tűnt fel milyen gyönyörű szeme van.
-Igen.-tértem vissza a valóságba. Ekkor megölelt. Mindenki mosolygott, én pedig csak értetlenül álltam ott a karjaiban.
-Bocs ne haragudj, csak.. úgy izé kikívánkozott.-dadogott.
-Nincs gáz.-mosolyogtam,
-Hé lányok. Mennünk kellene.-intett Joseph, hogy kövessük.
-Várj.-kapta el a karom Niall, mikor indultam.-öö nem adnád meg .. a számod.. esetleg.. ha lehet.-zavarban lenne? Össze vissza dadog..
-Hát.. miért ne. Van egy tollad és egy papírod?-kérdeztem, majd kezembe nyomott egy tollat.
-Írd a kezemre, így tuti, hogy nem veszítem el.-vigyorgott. Ráírtam a számjegyeket, majd elbúcsúztunk a többiektől és elhagytuk az épületet. Már sötét volt. Olyan 11 körül járhatott az idő.
A hazautat végi beszélgettem Melodyval. Kifaggattam mindenről, ami azután történt, hogy elájultam. Minden részletet megtudtam a barátnőmtől. Niall furcsa viselkedésétől, Harry karjaiban való vigasztalódásán át mind ezidáig. Leginkább a Harrys részének örültem. Miközben mesélte, huncut mosolyt véltem felfedezni az arcán. Tudtam, hogy ő a kedvence. Amikor megérkeztünk hozzánk elköszöntem tőlük és megköszöntem a fuvart. Anyuék már aludtak. Úgy döntöttem, majd reggel beszámolok nekik erről az egészről. Felmentem és alváshoz készülődtem. Vettem egy forró zuhanyt és lefeküdtem aludni.
Reggel arra ébredtem, hogy anyám sipítozik és rohangál a szobámban újságokkal a kezében.
-ALIE ébredj. Benne vagy az újságban.-rántotta le rólam a takarót.
-Mi?-ültem fel az ágyban. Hirtelen fel sem fogtam, pontosan mi történik. Túl korán volt.
-"A rajongó ájulást színlelt, a koncerten, hogy a banda közelébe jusson."-olvasta a címlapot. Hideg zuhanyként ért a hír. Gyorsan kipattantam az ágyból és elvettem tőle a lapot, a cikkhez lapoztam és olvasni kezdtem.
-"Felháborodást és tömeghisztériát váltott ki tegnap a One Direction nevezetű brit fiúbanda koncertjén az a lány, akit miután a fiúk felhívtak a színpadra ájulást színlelt. A kulisszák mögé vitték, barátnőjével együtt, majd ezután a srácok lefújták a koncertet. Többek szerint a lány, bizonyos A. Palmer beépített ember volt. De ekkor felmerül a kérdés.: Miért? A vélemények ellentmondásosak. Sokak szerint, csak a banda közelébe akart kerülni. Az ügyről megkérdeztünk néhány jelen lévő rajongót, mind ugyanolyan felháborodással kommentálták az eseményeket.
Riporterünk felkereste az énekeseket és menagerüket ( tudom h nem így kéne írni)., akik még nem nyilatkoztak. Egy biztos kedves olvasók. A lányt(/lányokat) már rengetegen utálják. Közösségi oldalakon különböző csoportok alakultak ellenük."-remek..csupa mocskolódás.
Ekkor megszólalt a telefonom és a kijelzőn egy számomra ismeretlen szám villogott. Anya kiment a szobámból , majd felvettem.
-Halló.-szóltam bele.
-Szia Niall vagyok. Sürgősen találkoznunk kell...
Csokii és Szofiis
Egy kisebb szobában ébredtem fel, és mikor körbenéztem megpillantottam egy idegen férfit aki az ágy mellett ült amin feküdtem. Olvasott valamit éppen. Megpróbáltam felülni. Nehezen, nyögések közepette, de sikerült. Erre az idegen is felfigyelt.
-Helló Angus Vincent vagyok.-mosolygott.-Tudod mi történt veled?-megráztam a fejem. Tényleg nem emlékeztem semmire, csak a reflektor fényére a koncerten.- Röviden. Összeestél a színpadon. De egy pillanat lenne pár látogatód.-kiment a szobából és nyolc emberrel tért vissza.
-Ó Istenem, azt hittem , hogy valami nagy baj lesz.-ugrott a nyakamba Mel.
-Jójójó kicsit óvatosabban.-mosolyogtam.
-Bocsánat és jól vagy?-bólintottam, majd feltápászkodtam az ágyról és szemügyre vettem a többieket. Joseph volt itt Paul és a... fiúk?
-Ti mit kerestek itt?-értetlenkedtem.
-Hahó ha valaki egy szám közepén elájul, azt nem szoktuk csak úgy faképnél hagyni.-mosolygott Louis.
-És különben is a backstage-ünkben vagy.-szólt hozzá Zayn.
-Oké ezt értem, de én úgy értettem, miért nem folytattátok a koncertet?
-Nekem elment a kedvem az egésztől, mert rossz érzésem volt veled kapcsolatban.-hangzott Niall válasza. Nem értettem miért érzi magát rosszul miattam.
-Nélküle pedig már nem lett volna ugyan olyan.-mondták a többiek kórusban.
-Így lefújtuk a koncertet.
-És a rajongók?
-Reménykedünk benne, hogy majd megértik.-válaszolt Niall, majd közelebb lépett hozzám, a vállamra tette kezét.-De te jól vagy?-aggodalmat véltem felfedezni a szemében. Őszintén szólva, csak most tűnt fel milyen gyönyörű szeme van.
-Igen.-tértem vissza a valóságba. Ekkor megölelt. Mindenki mosolygott, én pedig csak értetlenül álltam ott a karjaiban.
-Bocs ne haragudj, csak.. úgy izé kikívánkozott.-dadogott.
-Nincs gáz.-mosolyogtam,
-Hé lányok. Mennünk kellene.-intett Joseph, hogy kövessük.
-Várj.-kapta el a karom Niall, mikor indultam.-öö nem adnád meg .. a számod.. esetleg.. ha lehet.-zavarban lenne? Össze vissza dadog..
-Hát.. miért ne. Van egy tollad és egy papírod?-kérdeztem, majd kezembe nyomott egy tollat.
-Írd a kezemre, így tuti, hogy nem veszítem el.-vigyorgott. Ráírtam a számjegyeket, majd elbúcsúztunk a többiektől és elhagytuk az épületet. Már sötét volt. Olyan 11 körül járhatott az idő.
A hazautat végi beszélgettem Melodyval. Kifaggattam mindenről, ami azután történt, hogy elájultam. Minden részletet megtudtam a barátnőmtől. Niall furcsa viselkedésétől, Harry karjaiban való vigasztalódásán át mind ezidáig. Leginkább a Harrys részének örültem. Miközben mesélte, huncut mosolyt véltem felfedezni az arcán. Tudtam, hogy ő a kedvence. Amikor megérkeztünk hozzánk elköszöntem tőlük és megköszöntem a fuvart. Anyuék már aludtak. Úgy döntöttem, majd reggel beszámolok nekik erről az egészről. Felmentem és alváshoz készülődtem. Vettem egy forró zuhanyt és lefeküdtem aludni.
Reggel arra ébredtem, hogy anyám sipítozik és rohangál a szobámban újságokkal a kezében.
-ALIE ébredj. Benne vagy az újságban.-rántotta le rólam a takarót.
-Mi?-ültem fel az ágyban. Hirtelen fel sem fogtam, pontosan mi történik. Túl korán volt.
-"A rajongó ájulást színlelt, a koncerten, hogy a banda közelébe jusson."-olvasta a címlapot. Hideg zuhanyként ért a hír. Gyorsan kipattantam az ágyból és elvettem tőle a lapot, a cikkhez lapoztam és olvasni kezdtem.
-"Felháborodást és tömeghisztériát váltott ki tegnap a One Direction nevezetű brit fiúbanda koncertjén az a lány, akit miután a fiúk felhívtak a színpadra ájulást színlelt. A kulisszák mögé vitték, barátnőjével együtt, majd ezután a srácok lefújták a koncertet. Többek szerint a lány, bizonyos A. Palmer beépített ember volt. De ekkor felmerül a kérdés.: Miért? A vélemények ellentmondásosak. Sokak szerint, csak a banda közelébe akart kerülni. Az ügyről megkérdeztünk néhány jelen lévő rajongót, mind ugyanolyan felháborodással kommentálták az eseményeket.
Riporterünk felkereste az énekeseket és menagerüket ( tudom h nem így kéne írni)., akik még nem nyilatkoztak. Egy biztos kedves olvasók. A lányt(/lányokat) már rengetegen utálják. Közösségi oldalakon különböző csoportok alakultak ellenük."-remek..csupa mocskolódás.
Ekkor megszólalt a telefonom és a kijelzőn egy számomra ismeretlen szám villogott. Anya kiment a szobámból , majd felvettem.
-Halló.-szóltam bele.
-Szia Niall vagyok. Sürgősen találkoznunk kell...
Csokii és Szofiis
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése